A dohányzás veszélyei

Jelenleg évente ötmillió, egy Finnországnyi ember hal meg valamilyen dohányzás okozta megbetegedésben. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében, ha nem sikerül drasztikusan visszaszorítani a dohányzást a felnőttek leszokásának fokozásával, illetve a fiatalok rászokásának megelőzésével. Napjainkban a fejlett országokban a dohányzás miatti halálozások részaránya a 70 év alatti férfiak halálozásában 24 százalék, a nőkében 7 százalék.

A középkorú férfiak körében a szív- és érrendszeri halálozások egyharmada, a rákhalálozások közel fele, a légzőrendszeri betegségek okozta halálozások kétharmada a dohányzásnak tulajdonítható.

A passzív dohányzás veszélyei:

-------------- hirdetés --------------

-------------- hirdetés --------------

A dohányzás okozhat ajak-, szájüreg-, gége-, valamint nyelőcsőrákot. Ezek a kórok általában minden dohányost sújtanak, hiszen a füst a légzőszervrendszer ezen részeihez mindenféleképpen eljut. Ugyanezen okok miatt tüdő-, légcső- és hörgőrák is lehet a káros hatás, és okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is. Előidézhet még asztmát is.

A dohány "hatóanyaga" (a nikotin) jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben is. Gyakran magas vérnyomást vagy koszorúér-betegségeket okoz. Ezen kívül károsítja még az érfalakat is, így okozója lehet agyérbetegségeknek, érszűkületnek, Aneurizmának és érelmeszesedésnek. Vannak a cigarettázásnak rövid idő után, a fiatalokon tapasztalható következményei is. A gyermek után hiába vágyó, meddő házaspárok többsége nem sejti, hogy egyikük vagy mindkettőjük dohányzásának következményeit szenvedik. Férfiakon a hím ivarsejtek (ondósejtek) károsodása a nemzőképesség csökkenését, nőkön a méh vérellátásának a romlása a teherbeesés elmaradását vagy a sokszor életveszélyes méhenkívüli terhességet okozhatja. A terhesség és a szoptatás alatti dohányzás a magzat károsodását, a fejlődési rendellenességek számának emelkedését eredményezheti és a megszületett gyermekre is ártalmas pl. több lesz közöttük asztmás, megszaporodik a hirtelen-váratlan bölcsőhalál, ha a szülők dohányoznak.

A dohányzás következményei cukorbetegségben

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a dohányzás egyrészt a cukorbetegség kialakulásának fokozott kockázatával jár, másrészt a már diabéteszben szenvedő betegeknél a jól ismert szövődmények idő előtti megjelenését okozhatja.

Egy amerikai kutatócsoport 5 évig kísért figyelemmel dohányos, illetve nem dohányzó, cukorbetegségben nem szenvedő személyeket. A dohányosok között 25%-ban alakult ki diabétesz, ezzel szemben a nem dohányzó csoportnál ez mindössze 14% volt, így megállapítható, hogy a dohányzás legalább olyan nagy kockázatot jelent a betegség kialakulásában, mint a cukorbetegség egyéb rizikófaktorai.

Ennek hátterében az áll, hogy a rendszeres dohányzás több más rizikótényezővel (kalóriában, zsírban gazdag, sok cukrot tartalmazó táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb.) együtt növeli az inzulinrezisztenciát, így károsan befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét. Így hiába termeli a hasnyálmirigy az inzulint, amely a szövetek (pl. izomszövet) számára biztosítja a működésükhöz szükséges alapanyag-ellátást a vérből történő cukorfelvétellel, ezek a sejtek, szövetek egyre kevésbé lesznek érzékenyek az inzulinra. Így a normális vércukorszintet sem képes fenntartani az inzulin, magas vércukorszint alakul ki a betegekben. Az inzulin közvetítette cukorfelvétel az elszívott napi cigaretták arányával csökken, tehát erős dohányosokban nagyobb eséllyel alakulhat ki cukorbetegség.

A fennálló diabétesz okozta szövődmények kialakulásának kockázatát is jelentősen fokozza a dohányzás. A cukorbetegség önmagában 3-5-szörösére emeli a koszorúér eredetű halálozás és a stroke rizikóját, a dohányzó diabéteszesek esetében pedig 6-15-szörös ez az érték. A tartósan fennálló, nem megfelelően beállított diabétesz a szemfenék kisereinek károsodásával, beszűkülésével látásvesztéshez vezet, a veséket ellátó erek elváltozásai pedig vesefunkció romlást, végső soron súlyos vesebetegséget okoznak. Ezeknek a folyamatoknak az előrehaladásában a dohányzás szintén fontos szerepet játszik. Gyakori szövődmény még az ún. perifériás idegrendszer (az idegrendszernek az agyon és a gerincvelőn kívül eső része) működészavara, amely az idegeket, idegsejteket ellátó erek elváltozásai következtében jön létre. Ez pedig károsan befolyásolja többek között a szív- és érrendszer működését is, amelyhez hozzájárul a dohányzás érkárosító hatása is.

Magyarországon a cukorbetegek mintegy 20-25%-a dohányzik. Esetükben a dohányzás abbahagyásának azonnali, kedvező hatása van, mivel csökkenti a fent említett betegségek kialakulásának rizikóját. Így a cukorbetegek esetében kiemelkedően fontos a dohányzásról való mielőbbi leszokás.

-------------- hirdetés --------------

-------------- hirdetés --------------