Érbetegségek - Aorta aneurysma

Meghatározás

Az aorta aneurysma (ejtsd: aneurizma) kifejezés alatt a főverőér kóros tágulatát értjük. Kialakulhat elsődlegesen, valamint másodlagosan, disszekció után. Marfan szindrómások 80 %-ában megtalálható az elváltozás.

Aortoanulectasia (főverőér kezdeti szakaszának tágulata)

Az aorta kezdeti szakasza (a koszorúerek eredésénél - Valsalva sinusok) gyakran már születéskor tágultak. A progresszió (előrehaladás) mértéke különböző fokú lehet, és függ a kezdeti mérettől. Szövődményeként disszekció és / vagy regurgitáció léphet fel, melynek megjelenése erősen korrelál (összefügg) az aorta átmérőjével. Ezért szükség van a progresszió ultrahang vizsgálattal történő követésére. A regurgitáció (vérvisszaáramlás) gyakran megjelenik 5 cm átmérőnél, de előfordulhat, hogy 6 cm felett sem jelentkezik. A disszekció előfordulási gyakorisága szintén nő a mérettel.

-------------- hirdetés --------------

-------------- hirdetés --------------

Tünetek

A betegek tünetei igen eltérő mértékűek lehetnek. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, csupán más okból készített mellkasröntgenen kerül felfedezésre véletlenszerűen, vagy a Marfan-szindróma gyanúja esetén történő kivizsgálás során diagnosztizálják. Lehetséges, hogy az aorta regurgitáció kialakulása után, annak fonendoszkóppal hallható zöreje kerül felfedezésre, ugyanakkor jelentkezhetnek a másodlagosan kialakuló szívelégtelenség tünetei is, mint nehézlégzés vagy lábödéma. Megjelenhet továbbá a légcső nyomása, eltolása következtében kialakuló nehézlégzés, köhögés, igen ritkán vérköpés, esetleg visszatérő tüdőgyulladás formájában, a nyelőcső nyomása miatt megjelenő nyelési nehézség egy, az aortát megkerülő ideg nyomása esetén rekedtség, továbbá mellkasi fájdalom és hátfájdalom, valamint az aneurysmával érintkező csontok erosiója (felmaródása) képében.

Diagnózis

A diagnózis felállítását segítheti a mellkasröntgen felvétel, melyen láthatóvá válhat az aortagomb kiszélesedése, valamint a légcső eltoltsága. Ugyanakkor a kis aneurysmákat nem mutatja ki a vizsgálat, a negatív lelet tehát nem zárja ki jelenlétüket. A transthoracalis- és a transoesophagealis echokardiográfia (mellkasfalon- és a nyelőcsövön keresztül történő szívultrahang) jól mutatja az aneurysma méretét. Fontos szerepe van a diagnosztikában és a nyomonkövetésben, műtéti tervezéshez azonban nem elégséges. A műtét előtti kivizsgálásban sokáig az aortográfia (aorta kontrasztanyogos feltöltése) volt a standard kivizsgálási mód. Fali thrombus jelenléte esetén azonban alulbecsülhető az aneurysma mérete. Mind a CT, mind az MR angiográfia jól mutatja az aneurysma alakját, kiterjedését és méretét.

Kezelés

Az aorta aneurysma sebészileg kezelhető. 5,5 cm átmérőjű aneurysma általánosan műtéti indikációt (javaslatot) jelent. Marfan-szindróma egyértelmű jelenléte, pozitív családi anamnézis (a beteg rokonságában előfordult) Marfan-szindrómában bekövetkező disszekcióra, gyorsan növekvő aorta tágulat, valamint gyermekvállalást tervező nőbetegek esetén már kisebb, 4,5 cm-es átmérő esetén elvégzendő a beavatkozás. Műtéti megoldásként a Bentall- és a David-műtét jön szóba. Fontos szerepet kap továbbá a gyógyszeres megelőzés is. A béta-blokkolók csökkentik az aneurysmák növekedését (csökkentve az érfali feszülést), szedésük mellett kisebb a disszekció előfordulása valamint a regurgitáció megjelenése.

Készült Kromplák Zsanett Szigorló orvos "Mit kell tudni a Marfan szindrómáról?" c. összeállítása alapján (Lektorálta: dr.Szabolcs Zoltán).

-------------- hirdetés --------------

-------------- hirdetés --------------