Hirtelen szívhalál - Leírás

2003 tavaszán indítottuk el a "Minden perc számít..." elnevezésű akcióprogramot.

Amikor valaki összeesik, nincs pulzusa és légzése, még lehet esélye a túlélésre. A szíve olyan gyorsan ver, hogy nem képes vért pumpálni. Ez a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye (kamrafibrilláció). A túléléshez ezt a hálózatot kell helyreállítani egy szintén elektromos (defibrillátor) sokk segítségével. Minél gyorsabban próbáljuk meg az elektromos működést helyreállítani, annál nagyobb az esélyünk.

A szindrómát hirtelen keringésleállásnak nevezzük, mely évente 26.000, tehát naponta 70 (!) honfitársunk életét követeli, és vezeti a halálozási okok statisztikáját. Minden segítség nélkül eltelt perccel 10%-al csökken az életesély ("Minden perc számít"), 3-5 percen belül pedig megindul az agykárosodás.

Hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el. A hirtelen szívhalál hátterében mindig szívritmuszavar áll. A kórházon kívül bekövetkező esetek nagy részében ez kizárólag elektromos úton kezelhető ritmuszavar, leggyakrabban kamrafibrilláció.

-------------- hirdetés --------------

-------------- hirdetés --------------

A kamrafibrilláció a szívizomzat kaotikus elektromos tevékenysége, mely a szívnek, mint pumpának a mechanikai működését - normális összehúzódását - teszi lehetetlenné. Ennek következtében a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, a keringés leállásával a szervek (az agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak. Okként leggyakrabban akut oxigénhiányos állapot jelölhető meg, de felléphet baleset, az ionháztartás-zavara, megerőltetés vagy erős mellkasi ütés következtében is. Tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés azonnali leállása. A 30-40 év alatti korosztálynál a hirtelen szívhalál egyik leggyakoribb oka egy speciális szívizom elfajulás, mely során a szívkamrák izomzata kórosan megvastagszik. Illetve a jobb kamrai szívizom elfajulása, azaz a szív egy részének foltos zsírosodása, satnyulása is komoly problémát jelent. Ismertek olyan kórképek, melyek során elsődlegesen a szívizom elektromos működése károsodott, csupán egy speciális EKG-jel hívhatja fel a figyelmet a hirtelen szívhalál valószínűségére. A szívbillentyű hibás működése és a fokozott terhelés esetén fellépő koszorúérgörcs szintén magában hordozza a hirtelen szívhalál lehetőségét, valamint sajnos személyes rizikófaktorai is vannak kialakulásának.

---

Az Ön körzetében is szükség lenne életmentő defibrillátor készülékre?

---

A hirtelen szívhalálról - a legfontosabb ismeretek

Nézze meg, Kiss R. Gábor professzor, alapítványunk kuratóriumának tagjának összefoglalóját a hirtelen szívhalál alapvető tudnivalóiról:

A felvétel alapító szervezetünk, a Magyar Kardiológusok Társasága megbízásából készült.

---

AED történelem

Elektromos sokkolótól az automata defibrillátorig - rövid történelem

1947-ben alkalmaztak először sikerrel elektromos áramütést kamrafibrilláció megszüntetésére. Szívműtét közben került erre sor. Kilenc évvel később már rendelkezésre állt az a készülék, a külső defibrillátor, amely, ha a szív elektrokardiográfiás (EKG) görbéjén mutatkozó ritmuszavar ezt indokolta, a mellkas megnyitása nélkül is hatásos áramütést volt képes leadni. Újabb tíz év múltán az angliai Belfastban megjelentek a mobil defibrillátorral felszerelt mentőautók.

A ritmuszavar analízisének az automatizálása és az analízis által vezérelt sokkoló kifejlesztése tette végül lehetővé a 80-as évek végén, hogy a korlátozottan elérhető szakképzett orvos, majd a szélesebb kört jelentő, de a szükséges létszámhoz képest még mindig nem elegendő, megfelelően kiképzett szakszemélyzet után, az éppen elérhető laikusok is bekapcsolódhassanak az életmentésbe. A mai készülékek lépésről-lépésre hangutasítással irányítják a mentő tevékenységet, figyelmeztetnek az esetleges hibákra, zavaró körülményekre, és arra is, ha az áramütés esetleg szükségtelen, netán ártalmas lenne.

Az 1989-ben San Franciscoban indult programban a nyilvános, közterületi helyen kihelyezett defibrillátorok kezelőit alapos életmentő képzésben is részesítették. 2003 novemberében zárult le a Közterületi Defibrillátor Vizsgálat (Public Access Defibrillation Trial) elnevezésű 3 éves kutatási program az Egyesült Államokban, mely 19 000 önkéntes életmentő bevonásával tudományosan igazolta a közterületi defibrillátorok életmentő szerepét.

A látványos eredmények - az utcai szívmegállások túlélőinek száma megduplázódott - hatására a következő években a kihelyezett készülékek széles körben elterjedtek az USA-ban, mára a számuk meghaladja az 50 ezret.

A mai masinák ráadásul, amellett, hogy a kezelésük egyszerű, nem kell hozzá feltétlenül alapképzettség, a programjuk a ritmuszavar és a szívműködés egészen finom analízisét végzi el, önkontrollra is képesek: jelzik a meghibásodásukat, vagy ha az áramforrásuk cserére szorul.

Las Vegas szindóma

Az, hogy a rosszullét hol következik be, nem csupán a véletlen műve. A szerencsejátékosok Mekkájának számító Las Vegas hoteljeiben, kaszinóiban a hirtelen szívhalál gyakorisága két-háromszorosa az átlagos amerikaiénak. Az odazarándokoló tömegek számára a megszokottól eltérő életmód, a zaklatott, felfokozott életritmus, és nem utolsó sorban a játékkal járó lelki-érzelmi megpróbáltatások megnövekedett kockázati tényezőt jelentenek. Nem is véletlen hát, hogy az itteni kaszinók élen jártak a 90-es évek közepétől, a laikusok által kezelhető automata defibrillátorok (AED) elterjesztésében. Az eredetileg biztonsági célokat szolgáló kamerákkal azonnal észlelik a rosszullétet, és a 1-2 percen belül a helyszínen terem az illetékes személyzet a legközelebbi hordozható defibrillátorral. A felszerelésük utáni első három évben 148 újjáélesztést végeztek AED-vel, 53%-ban sikerrel. Az esetek háromnegyed részében 3 percnél rövidebb idő alatt került sor a defibrillációra.

Hasonló sikertörténet a chicagoi O'Hare repülőtéré. Az évi 100 milliós utasforgalmat bonyolító komplexumot 1999-ben kezdetnek 33, majd a következő években további 26 nyilvános, és 450 db. az újjáélesztésre kiképzett rendőr, biztonsági ember, utaskísérő által kezelt készülékkel szerelték fel.

A gondosan megtervezett elhelyezésnek hála, gyakorlatilag a repülőtér bármelyik pontjáról 1-1.5 perc alatt hozzáférhető volt valamelyik készülék, amelyeknek a hozzáférhetőségéről, és a használatáról az utazóközönség szórólapokon, feltűnő útmutató táblákon, és a hangosbeszélőn is folyamatos tájékoztatást kapott. Az első három évben 18 szívmegállás fordult elő. Négyüknél nem sikerült időben előkeríteni a defibrillátort, másik háromnál nem járt eredménnyel az elektromos áramütés, a többiek (56%) életben maradtak, tízen közülük egy évvel a történtek után is jó egészségnek örvendtek. Az életmentő kezelést tizenegyből hatan laikus, mentésben járatlan önkéntestől kapták. Ha a szívmegállás kórházon kívül következik be, és a defibrillációt, a hagyományoknak megfelelően, azonnal hívott, és a lehető leggyorsabban érkező mentő-személyzet végzi el, a túlélés esélye alig haladja meg az öt százalékot.

Hazánkban, hasonlóan a nyugati világ országaihoz, a halálokok között első helyen álló szív-érrendszeri betegségek az évi összes halálozás több mint a felét teszik ki. A lakosságra vetített arányszám azonban a háromszorosa a bővítés előtti EU átlagának. Ami a hirtelen szívhalál gyakoriságát illeti, ez az USA-ban és az EU-ban közel azonos, a lakosság mintegy tized százalékát teszi ki évente. A magyarországi gyászos, hármas szorzószám itt is érvényesül: a megfelelő érték nálunk a három tized százalékot közelíti. A magyar lakosságnak a hirtelen szívhalálra vonatkozó mindennapi veszélyeztetettsége hozzávetőleg olyan, mint a las-vegasi kaszinók felajzott, frusztrált közönségéé.

Gábor Zsuzsanna írásának felhasználásával

-------------- hirdetés --------------

-------------- hirdetés --------------

---

AED - TANÁCSOK

Elhelyezés

1. Hány defibrillátor készülék szükséges?

Optimálisan a beteg eszméletvesztését követően 3-5 percen belül a helyszínen kell lennie az AED készüléknek. Ennek az időtartamnak a figyelembe vételével határozható meg, hogy hány készülék elhelyezése indokolt.

2. Hol legyen az AED?

Határozza meg, hol van nagyobb kockázat (pl. esetleges korábbi szívhalál helyszíne, sportlétesítmény). Hol fordul meg rendszeresen sok ember? (pl. étkező, ügyfélszolgálat). Milyen messze lehet az áldozat a bejárattól? Bonyolult épület struktúra meghosszabbítja a mentő kiérkezési idejét. Ezek figyelembe vételével választható ki az optimális tárolási helyszín. Az automata defibrillátort jól látható, könnyen hozzáférhető helyre tegye.

Optimális a nagy ablakkal rendelkező, falra szerelhető doboz, mely kinyitáskor hang és fényjelzést ad, esetleg távoli riasztást is indít.

3. Regisztrálja az elhelyezett készüléket az Országos Automata Életmentő Defibrillátor Adatbázisba

Személyzet és rendszer

Jelöljön ki a munkatársak közül egy személyt, aki a "gazdája" lesz a készüléknek a helyszínen. Ő felügyeli az elhelyezést, az ellenőrzéseket, a kellékek utánrendelését, tartja a kapcsolatot a "felügyelő" orvossal.

Kérjen fel egy orvost, legyen egy orvos "felügyelője" a kialakított életmentő rendszernek. A szakember segíti és irányítja a helyszíni "gazdát". Segíthet az üzemorvos, a sportorvos, a helyi háziorvos. Szerepe a telepítés elején a legfontosabb.

Határozza meg, kiknek célszerű alapszintű újraélesztési tanfolyamon résztvenni. Pl. biztonsági őrök, ügyfélszolgálati dolgozók, munkavédelmisek, portaszolgálatosok, érdeklődő munkatársak. Biztosítsa a tanfolyamon tanultak időnkénti felfrissítését.

Valamennyi munkatárs kapjon tájékoztatást a defibrillátor elhelyezéséről, a vészhelyzet esetén szükséges teendőkről:

1. Életfunkciók (légzés, keringés, tudat) ellenőrzése
2. Riasztás: helyi elsősegélynyújtók, mentők
3. AED-t a helyszínre
4. Szükség esetén újraélesztést megkezdeni - optimálisan 3 percen belül
5. AED-t felhelyezni, bekapcsolni, az utasításokat követni

Ellenőrzés

Időszakosan szükséges az alábbiakat ellenőrizni:

• Telepfeszültség - a legtöbb készülék rendszeres feszültség vizsgálatot végez és jelez, ha a telep kimerült
• Elektróda tapasz lejárata
• Külső borítás és csatlakozók épsége
• Hibajelző állapota - a legtöbb készülék rendszeres önellenőrzést végez

Kellékek

• Két csomag AED elektróda tapasz sértetlen csomagolásban - csak így védhető az elektromos jelátvitelt biztosító gél állaga
• Vizsgáló kesztyű
• Borotva - esetlegesen akadályozó testszőrzet eltávolítására
• Kéztörlő - száraz mellkas szükséges a tökéletes elektromos jelátvitelhez

-------------- hirdetés --------------

-------------- hirdetés --------------