Reklámok miatt hízik a gyermek?

A nagy vita: okolhatóak-e a reklámok a gyermekkori elhízásért? Az élelmiszeripar önszabályozó módon intézkedéseket kezdeményezett, melynek eredményeként visszaszorították a gyermekeknek szóló egészségtelen ételekről készült reklámokat. A fogyasztói csoportokat mindez nem győzte meg és szigorúbb szabályozást követelnek.

Az EU élelmiszer marketing felülvizsgálata.
Az élelmiszerek marketingjére az Unióban jelenleg önszabályozás van érvényben, vagyis a vállalatok önként alávetik magukat bizonyos etikai normáknak és nem reklámoznak egészségtelen ételeket, különösen gyermekek számára nem. Az ülő életmód és a túlzott ételfogyasztás megnövelte a túlsúlyosak arányát, ezért az Európai Bizottság akcióra szánta el magát. Az Európai Bizottság és a belga elnökség 2010. december elején közös konferencián tekintették át az önszabályozás eredményeit.

A gyermekeknek szóló marketing szabályozása roppant változó Európa egyes országaiban, és csak viszonylag kevés országnak vannak külön szabályai az élelmiszerek reklámozására. Az élelmiszeripari vállalatok szerint 2005 óta drasztikusan csökkentették a 12 év alatti gyermekeknek szóló reklámokat, mióta a nagyobb márkák az EU kezdeményezésére erre ígéretet tettek. Az élelmiszergyártók azt állítják, hogy hirdetési költségeik nagyobb részét "jót tesz neked" jellegű termékekre költik. Will Gilroy, a nemzeti reklámszövetségeket tömörítő és a legnagyobb piaci szereplőket képviselő reklám világszövetség elnöke az EurActivnak adott interjújában elmondta, hogy a gyerekek kitettsége a számukra nem előnyös reklámoknak, 60 százalékkal csökkent. Ruth Veale, az Európai Fogyasztók Szervezetének képviselője szerint ez korántsem elég. Elismeri, hogy az EU kezdeményezése egy lépés a jó irányba, de túl sok benne a 'de' és a kiskapu.

Markovics Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára szerint a reklámok hatásmechanizmusa túlságosan vitatott kérdés ahhoz, hogy egyértelmű kijelentéseket lehessen tenni. Ennek ellenére a Szövetség etikai kódexe - amely által az európai önszabályozási gyakorlat megvalósul Magyarországon - egy egész cikkelyt szentel az élelmiszerek reklámozásának. Ebben kitérnek a táplálkozási és egészségügyi előnyökkel kapcsolatos állításokra csakúgy, mint a gyermekeknek szóló élelmiszerreklámok kérdésére.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet adatai szerint 1996 és 2006 között minden korcsoportban nőtt a túlsúlyos gyermekek aránya, az elmúlt 2-3 évben inkább stagnálás figyelhető meg. 2010-ben a kisiskolások körében a testmagasság és testtömeg aránya alapján a kövér gyerekek aránya megközelíti a 12 százalékot. Az óvodások körében az arány lényegesen alacsonyabb, 6 százalék körül alakul.

Dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke, szintén aggasztónak ítéli meg a helyzetet. A többi fejlett országhoz hasonlóan Magyarországon is nő a túlsúlyos felnőttek, és ezzel párhuzamosan a szív- és érrendszeri betegségek aránya. A gyermekek körében még meredekebb emelkedés figyelhető meg. Dr. Nagy András ennek okát elsősorban az átalakuló életformában látja: csökken a testnevelés órák száma, a gyerekek nem a mozgással járó játékokat választják, hanem az elektronikát és a televíziót. Az elnök úr az új hirdetési formák mellett ez utóbbit tartja a legártalmasabbnak. Véleménye szerint az önszabályozás nem elegendő. Az első számú probléma, hogy nem kötelező. Lehet, hogy a nagy gyártók aláírták, de a közepes- és kisvállalatok nem foglalkoznak vele. Megítélése szerint ez a módszer csak nyilvános szankciókkal működhetne. Dr. Nagy András elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Szívalapítvány véleménye szerint uniós szintű és kötelező szabályozásra lenne szükség. Így lehetne meggátolni, hogy gyakran a szülők tudta nélkül, a tévében, interneten látott hirdetések fogyasztóvá neveljék a gyermeket.

Forrás: euractiv.hu