Tágítás vagy bypass műtét?
A koszorúér szűkület változatlanul a halálozás leggyakoribb oka Magyarországon is. A betegségben szenvedők túlélésének becslésére az egyik legegyszerűbb módszer az érintett erek számán alapul.
A több eret érintő koszorúér betegségben szenvedők túlélése lényegesen rosszabb, mint az egészséges koszorúerűeknek a CASS regiszter adatai alapján. Három ér betegségben a 12 éves túlélés mindössze 50 százalék. Az életmódi változtatások és a gyógyszeres kezelés mellett a koszorúér szűkület megoldására két beavatkozás lehetséges:
- koszorúerek katéteres tágítása
- koszorúér áthidaló, úgynevezett bypass (ACBG) műtét.
-------------- hirdetés --------------
-------------- hirdetés --------------
Milyenek a betegek kilátásai katéteres értágítás vagy bypass műtét esetén?A jelenleg használatos korszerű katéterezési technikák (perkután coronaria intervenció = PCI) melyekben az értágító spirálokat úgynevezett stenteket gyakran alkalmazzák, illetve sokszor a stent felületét gyógyszerrel vonják be (DES = gyógyszerkibocsátó stent), az újra elzáródás megakadályozására. Ezzel az eljárással, a katéteres tágítással, a legtöbb esetben tünetmentes állapotot lehet elérni. A katéteres értágítás előnye, hogy jóval kisebb megterhelést jelent, mint a nyitott mellkas mellett végzett bypass (ACBG) műtét.
Miért kell ismételni a katéteres tágítást?
A beavatkozás után újra szűkület alakulhat ki, ún. resztenózis. Ennek kockázata a beavatkozás utáni első hat hónapban a legnagyobb. Ha a katéterrel végzett tágítás helyét fémspirállal, ún. stent beültetésével stabilizálják, a resztenózis ritkábban fordul elő. Még ritkább az újra beszűkülés DES, azaz gyógyszerkibocsátó stent alkalmazásával. Stent, különösen DES stent beültetése esetén aszpirin és klopidogrél együttes szedése szükséges tartósan a beszűkülés kivédésére.
2009 februárjában jelent meg a SYNTAX vizsgálat eredménye, melyben 3-ér betegségben szenvedők adatait hasonlították össze. A betegek egyik része katéteres értágításban, a másik része bypass operációban részesült. A két eljárás eredményessége hasonló, ha a túlélést, az infarktus kivédését nézzük. A katéteres tágítás hátránya ugyanakkor, hogy jóval gyakrabban kell újra szűkülés miatt a beavatkozást ismételni, míg a bypass műtét esetén erre ritkábban van szükség. A bypass műtétnek ezt az előnyét viszont rontja, hogy a műtéten átesett betegek gyakrabban szenvednek szélütést, stroke-ot mint a katéteres értágításon átesett betegek. A vizsgált betegekben ACBG műtét után a betegek 2,2 %-a kapott szélütést, míg a katéteres értágítottak közül csak 0,6 százalék. Az eddigi adatok arra utalnak összességében, hogy a stroke miatti veszélyek nagyobbak, mint a katéteres értágítás ismétléséből adódó kockázatok. A szakértők természetesen hangsúlyozzák, hogy a megfelelő kezelési eljárást minden esetben egyénileg kell megtalálni.
Forrás: N Engl J Med 2009; 360: 961-72
Nem igazodik el a zárójelentésen? Mit is jelentenek a kardiológiában használt idegen szakszavak? Mit takar a rövidítés az orvosi leleten? Magyarul érthetőbb lenne a kifejezés, mint latinul vagy angolul? Összeállításunk segít az értelmezésben.