Hogyan viseljük el jó szívvel a hőséget?

Megoszlanak a vélemények, hogy az utóbbi évek ismétlődő melegrekordjait a globális felmelegedés okozza vagy mással magyarázhatók. Biztosra vehetjük azonban, hogy a rendkívüli hőmérséklet kiugrások egyre gyakoribbak lesznek.

Szélesebb körben ismert már a nyári meleg veszélyeztetheti egészségünket. A 11 és 15 óra között legintenzívebb közvetlen napsugárzás magas ultraibolya tartalma károsítja a bőrt, ráadásul az élet során bennünket ért napsugárzás káros hatása összeadódik. Ugyanebben az időszakban a nap melegítő hatására szervezetünk túlhevülhet, napszúrás tünetei jelentkezhetnek, mint szédülés, émelygés, fejfájás, akár ájulás. Viszonylag kevésbé ismert, hogy milyen hatással van a nyári meleg a keringésre.

A keringési betegségben szenvedőknél számítani kell a vérnyomás csökkenésére. Gyakori tapasztalat, hogy a gyógyszerek adagját is módosítani kell a krónikus szívbetegek egy részében. Elsősorban a magas vérnyomásban szenvedők által szedett vérnyomáscsökkentők azok, melyekből átmenetileg kevesebb is elég lehet. A nyári melegben a felszíni hajszálerek jobban kitágulnak, ezáltal a testünk mélyében futó nagyerekben aránylag kisebb mennyiségű vér folyik át. Ehhez társul a fokozott a párolgással, légzéssel leadott folyadékmennyiség, ami kellő mértékű pótlás hiányában végül a keringő vérmennyiség csökkenéséhez, vérnyomáseséshez vezethet. Hasonló oknál fogva a vízhajtók adagolása is esetleg csökkenthető. Természetesen a gyógyszerek adagját mindig csak kezelőorvosa tanácsára változtassa meg.

A szervezet vízháztartása nagyon pontosan szabályozott, érzékeny rendszer. Általában a cselekvőképes emberek spontán elegendő mennyiségű folyadékot vesznek magukhoz. Nem így van ez sajnos sok idős, esetleg tompultabb tudatállapotú emberben. Náluk fokozottan ügyelni kell a rendszeres folyadékbevitelre, itatásra, mert nem jelzik a folyadék hiányát. Az idősek mellett a legkisebbek még azok, akiknek könnyebben felbillen a folyadék-egyensúlyuk.

Normálisan a legtöbb felnőtt embernek körülbelül napi két liter folyadék elfogyasztása ajánlott. A kánikulai napokon ez az igény megemelkedhet, 2,5 – 3 liter is elfogyasztható. Nem mindegy, hogy milyen folyadékkal pótoljuk a veszteséget. Nem ajánljuk a színezett, cukrozott üdítőket. Legjobb a tiszta ásványvíz, de a csapvíz is nyugodtan fogyasztható, sok helyütt finom is. Természetesen a lédús gyümölcsök, a friss gyümölcslevek is ajánlhatóak, ezek természetes antioxidáns tartalma az érelmeszesedést is lassíthatja. Az élénkítő italok közül a tea védi az érrendszert, a kávé fogyasztása sem káros - ésszerű mennyiség fogyasztása esetén. Ne felejtsük el azonban, hogy a tea és a kávé is vizelethajtó hatásúak, így a folyadékhiányt fokozhatják.

Általános vélekedés, hogy az izzadás okozta sóveszteséget külön sózással kell pótolni. Ebben a kérdésben inkább óvatosságot ajánlunk. A magyarországi átlagos sófogyasztás legalább duplája az Egészségügyi Világszervezet által megszabott maximum napi 5 gramm sómennyiségnek. Élettani szempontból ennél kevesebb sófogyasztással is egészségesek maradunk, akár napi 2-3 gramm is elégséges lehet. A hazánkban szokásos táplálkozással mindenképpen magunkhoz veszünk elegendő sót, ezért „egészségvédő” célzattal senki ne sózza meg a nyári védőitalt.

A nyár "védelmében" említendő, hogy a meleg időszak a szívbetegek egy részében ugyanakkor kedvező is lehet. Számos Európában és Amerikában végzett megfigyelés igazolja, hogy ilyenkor csökken a súlyos szívelégtelenségbe esők száma. Az utóbbi időben olyan felmérés is napvilágot látott, melyet a déli féltekén végeztek, ahol fordított az évszakok sorrendje. Itt is a nyári időszak közepén, ami januárra esik, figyelték meg a legkevesebb szívelégtelenség esetet.