A CRP nem okozója a szívbetegségnek

A CRP nem okozója a szívbetegségnek. Rájár a rúd az új, "feltörekvő" rizikófaktorokra. Egy új átfogó elemzés szerint a CRP nem kockázati faktora a szív és érrendszeri betegségeknek.

Egy új átfogó elemzés szerint a CRP nem kockázati faktora a szív és érrendszeri betegségeknek. A CRP (C-reaktív protein) a vérben kimutatható fehérje, melynek szintje megemelkedik gyulladásban, de ezen kívül számos más állapotban, pl: daganatos betegségben, autoimmun betegségben is. A CRP kisfokú emelkedését gyakran észlelték érrendszeri betegség jelenlétekor, ennek alapján az emelkedett CRP oki szerepét feltételezték az érelmeszesedés kialakulásában. Ennek alapjául szolgált, hogy az érelmeszesedéses felrakódásban gyulladásos folyamatok is zajlanak.

A Lancetben(1) közölt új kutatás ugyan elismeri, hogy magasabb CRP szint mellett a koszorúér betegségek, a stroke (agyérgörcs) illetve a halálozások száma megemelkedik, de mindezek a régóta elfogadott, hagyományos kockázati faktorokkal nagyrészt megmagyarázhatók voltak. A CRP emelkedés önállóan a jelek szerint nem tartható kockázati faktornak.

A felmérést az eddigi legnagyobb meta-analízis vizsgálattal végezték. A meta-analízisben több, már korábban elvégzett, különböző, de összehasonlítható vizsgálatban résztvevők egyedi eredményét összesítik. A mostani elemzésben 54 hosszú távú vizsgálat résztvevőinek adatait elemezték, összesen 160 309 emberben. Ez összesen egy emberre vetítve 1,3 millió év adatát jelentette, ami az eddig elvégzett legnagyobb ilyen jellegű elemzést jelenti. A kutatást részben a Brit Szívalapítvány finanszírozta.

A szív és érrendszeri betegségek elfogadott, hagyományos rizikófaktorai mellett, az utóbbi években több új mutató esetében feltételezték, hogy mérésükkel meghatározható a szív és érrendszeri kockázat mértéke. Az egyik ilyen új kockázati faktor a vérből kimutatható CRP gyulladásos fehérje. Az új, hatalmas beteganyagot feldolgozó kutatás azonban a CRP független oki szerepét elvetette.

Nem a CRP az egyetlen új, "feltörekvő" kockázati faktor melyek szerepét az utóbbi időben megkérdőjelezik. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési Szolgálata (USPSTF). 2009 végén ajánlást adott ki a nem-hagyományos kockázati faktorokról(2). Kilenc "új" rizikótényezőt vizsgáltak abból a szempontból, hogy mennyire képesek a szív és érrendszeri kockázat meghatározásához új információt adni:

• C-reaktív protein (hsCRP)
• boka-kar index
• fehérvérsejt szám
• éhomi vércukor
• fogágy betegség
• carotis (nyaki ütőér) érfal vastagsága (carotis intima)
• koszorúér kalcifikació(meszesedés) érték cardioCT-n
• homocisztein
• lipoprotein(a)

Az elemzésben megvizsgálták, hogy tünetmentes, koszorúér betegség diagnózissal nem rendelkező egyénekben a nem-hagyományos kockázati tényezők megléte, mennyire segít megjósolni egy későbbi érelzáródást, infarktust, vagy szívhalált. Egyenként megvizsgálták az új kockázati tényezőket és kiszámították azt és, hogy a hagyományos, jól ismert kockázati tényezők alapján meghatározott kórjóslathoz képest adnak-e további, kiegészítő információt. Az eredmény szerint jelenleg nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy rutinszerűen használják az új, nem-hagyományos változókat a koszorúér betegség kockázatának meghatározására tünetmentes egyénekben. Továbbra is a hagyományos, bevált kockázati tényezőkön alapuló rizikó meghatározás a követendő.

(1) Forrás: The Emerging Risk Factors Collaboration. C-reactive protein concentration and risk of coronary heart disease, stroke and mortality: an individual participant meta-analysis. Lancet 2009; DOI:10.1016/S0140-6736(09)61717-7.

(2) Forrás: Ann Intern Med. 2009 Oct 6;151(7):474-82