Felhívás a transz-zsírok csökkentésére
Az alábbi felhívásunkat 2007-ben adtuk ki. 2013 elején megállapíthatjuk, hogy sajnos az azóta eltelt években sem sikerült érdemi előrelépést elérni a transzzsírok magyarországi visszaszorításában, így javaslataink változatlanul időszerűek. Olvassa el a lap alján tételes értékelésünket is!
FELHÍVÁS
AZ ÉLELMISZEREKHEZ ADAGOLT TRANSZ-ZSÍROK KORLÁTOZÁSÁRA
A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK VISSZASZORÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
| A | megállapítva, hogy Magyarországon az összes halálozás 51%-ért felelős szív és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese, | |
| B | bizonyítottnak tekintve, hogy a transz-zsírsavak az elfogyasztott mennyiségükkel arányosan emelik az LDL (rossz) koleszterin szintet és csökkentik a HDL (jó) koleszterin szintet, ezáltal növelik a szív és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a koszorúér betegségét, | |
| C | mivel a transz-zsírok bevitelének csökkentése azonnali és jelentős eredményt hozna szív és érrendszeri betegek halálozásában, becslések szerint akár évi 1000 szív és érrendszeri betegség okozta haláleset megelőzésével, | |
| D | mivel a transz-zsírok mennyiségét étrendünkben jelentősen lehetne csökkenteni az élelmiszerekhez iparilag hozzáadott transz-zsírok mellőzésével, | |
| E | sajnálattal tekintve, hogy jelenleg semmilyen kötelező vagy önkéntes szabályozás nincs az élelmiszerekhez iparilag hozzáadott transz-zsírokat illetően, | |
| F | elismerve a fogyasztók jogát ahhoz, hogy az élelmiszerek vásárláskor az egészség megőrzését is figyelembe vevő tájékozott döntést hozzanak, melyhez a jelenlegi élelmiszer címkék nem nyújtanak elégséges információt, | |
| 1 | felhívja a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek címkézésére, mely az élelmiszeripari termékek legfőbb tápanyagainak - köztük a transz-zsíroknak - részletes felsorolását tartalmazza, a pontos mennyiség és a napi ajánlott bevitel értékével együtt; | |
| 2 | felhívja a TÉT Platformot, dolgozzon ki javaslatot az élelmiszerek címkézésére, a legfőbb tápanyagok - köztük a transz-zsírok - közérthető mennyiségi feltüntetésére és az ajánlott napi beviteli értékre; | |
| 3 | felhívja a legnagyobb kereskedelmi láncokat, hogy a brit példát követve szüntessék meg az egészségre ártalmas transz-zsírsavak hozzáadását a saját márkanév alatt forgalmazott termékeikhez; | |
| 4 | felhívja a vendéglátóhelyeket és a közétkeztetés egységeit, hogy egyes gyorséttermi láncok bejelentését követve szüntessék meg a magas transz-zsír tartalmú sütési zsiradékok használatát; | |
| 5 | felhívja a Fővárosi Önkormányzatot, hogy Budapest testvérvárosa, New York példáját követve alkosson rendeletet a fővárosi vendéglátóegységekben készített és felszolgált ételek transz-zsír tartalmának fokozatos korlátozására 2009-ig; | |
| 6 | felhívja az Önszabályozó Reklámtestületet, hogy úgy egészítse ki a Magyar Reklámetikai Kódexet, mely elősegíti a transz-zsírmentes élelmiszerek fogyasztásának bővülését és a magas transz-zsírtartalmúak fogyasztásának csökkenését; | |
AZ ÖNSZABÁLYOZÓ REKLÁM TESTÜLET REAGÁLÁSA
"Az MNSZA és OFE az Önszabályozó Reklám Testületet is megszólította felhívásában, amelyben a transz zsírsavak korlátozását szorgalmazza.
Tájékoztatjuk, hogy a Magyar reklámetikai Kódex átdolgozása megkezdődött, ennek keretében minden javaslatot megvizsgálunk. A 2005-ös módosítás során is kiemelt figyelmet fordítottunk az egészség kérdésére, önálló cikkely részletezi az élelmiszerek és nem alkoholos italok reklámozására vonatkozó előírásokat, ennek betartását pedig vizsgáljuk.
Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a termékek összetevőjére nem terjedhet ki a reklámetikai kódex, amely a reklámra, és nem a reklámozott termékek összetevőjére vonatkozik. Az egyes termékek összetételére, azok használatának arányára a megfelelő szakembereknek kell útmutatást adniuk, ezért ez nem reklámetikai kérdés."
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felajánlja együttműködését a felhívásban érintetteknek és minden más szervezetnek, akik készek az egészséget veszélyeztető, elkerülhető tényezők visszaszorítására.
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felhívása az élelmiszerekhez adagolt transz zsírok korlátozására a szív és érrendszeri betegségek visszaszorítása érdekében: 
(pdf formátum)
2013 elejéig a javasolt intézkedésekben alig történt előrelépés:
- 1. Az Európai Unió döntést hozott az élelmiszer címkék javítására, mely a közeljövőben lép életbe. Az új szabályozás szerint sem lesz kötelező feltüntetni a transz-zsírsavakat. A tagállamoknak – így Magyarországnak joga lenne szigorúbb jelölést előírnia a közösséginél, ezzel a joggal hazánk nem élt.
- 2. a TÉT platform által javasolt INBÉ jelölési rendszer nem tartalmazza a transz-zsírsavakat.
- 3. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától kapotta tájékoztatás alapján nem tudunk arról, hogy bármelyik élelmiszer kereskedelmi lánc korlátozta volna a saját márkás termékekben a transzzsírokat. Azóta sincs tudomásunk ilyenről. A TESCO csoportnál érdeklődtünk, hogy az egyesült királyságbeli üzleteikhez hasonlóan Magyarországon is tervezik-e a fogyasztókat segítő korszerű színkódolt élemiszer-jelölés beveztését, melyre nem kaptunk választ.
- 4. Egyes vendéglátóhelyek és közétkeztetési cégek transzzsír-mentes ételeket készítenek - ez az egyetlen előrelépés.
- 5. Budapest nem követte testvérvárosa, New York példáját.
- 6. A Magyar Reklámetikai Kódex nem említi a transz-zsírsavakat (szemben például az alkohollal).
Nem igazodik el a zárójelentésen? Mit is jelentenek a kardiológiában használt idegen szakszavak? Mit takar a rövidítés az orvosi leleten? Magyarul érthetőbb lenne a kifejezés, mint latinul vagy angolul? Összeállításunk segít az értelmezésben.