Élelmiszerek címkézése - Jelzőlámpákat a csomagolásra!

Döntés: címke elöl és hátul: IGEN; jelzőlámpa: NEM

Hosszú vita után eldőlt , hogy a fogyasztóknak mennyivel lesz-e lehetőségük könnyebben tájékozódni az élelmiszer termékek között. Éles nézetkülönbségek alakultak ki a civil szervezetek és az ipar álláspontjai között. A tét nagy: az egészségesebb étrenddel a szívbetegek száma akár 50%-kal is csökkenhetne.

Az Európai Parlament 2010 június 16-n a korábbinál jóval részletesebb élelmiszer címkézés mellett döntött. A csomagolás hátsó oldalán a tápanyagok részletes mennyiségi felsorolását kell feltüntetni. Elfogadta a parlament az elülső oldali kiegészítő címke bevezetését is. A formában viszont elvérzett az európai egészségügyi szakmai és fogyasztóvédelmi szervezetek széles köre által támogatott jelzőlámpa rendszer. Helyette az élelmiszeripar által favorizált napi beviteli arány (INBÉ néven ismert hazánkban) feltüntetését határozták el.

-------------- hirdetés --------------

Az előzmények

Az Európai Bizottság 2008 elején elindította az élelmiszerek címkézésére vonatkozó közösségi szabályok átdolgozását. A javaslatot az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban megvitatták. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány (MNSZA) örömmel üdvözölte, hogy az első alkalommal került az Unió döntéshozói elé egy kötelező táplálkozási információkat előíró tervezet.

Miért kell jelzőlámpa az élelmiszer-címkére? (angol)

Mi a helyzet most?

Jelenleg az élelmiszer címkéink rosszak. Tartalmilag szegényesek, sok fontos információ hiányzik. Csak az összetevők felsorolása szükséges, a mennyiség sorrendjében. A címkék mérete sem megfelelő, sokszor olvashatatlanul apró betûs. A szegényesebb választék mellett nálunk a fogyasztó nem is tudja, mi az, amit megvásárol.

Címke elöl: leegyszerűsített színkódolt - hátul: részletes

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány elismeri, hogy a Bizottság javaslata jelentős előrelépés az egészségügyi civil szervezetek azon régi kívánsága felé, hogy az élelmiszerek csomagolásának elülső része tartalmazzon egy leegyszerűsített tápanyag információs címkét. Ugyanakkor a Szívalapítvány szerint a tápanyag információs címkézésnek teljeskörűnek kell lennie. Tartalmazzon, a négy legfontosabb jellemzőre utaló leegyszerűsített elülső oldali címkézést annak érdekében, hogy a fogyasztó ránézésre ki tudja választani az egészségesebb termékeket. Az igényes fogyasztók és a különleges igényekkel rendelkezők számára is ki kell alakítani a termék hátsó oldalán részletes címkézést, mely az energia, fehérje, szénhidrát, cukor, rost, zsír, telített zsír, transzzsír és só tartalomról ad felvilágosítást.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány álláspontja dióhéjban

Kötelező címkézés valamennyi élelmiszeripari terméken, a csomagolás elülső lapján, és a hátoldalán is.
A hátoldali címkézésen szerepeljen a legfontosabb 8 információ: az energia, fehérje, szénhidrát, a cukor, a rost, a zsír, a telített zsír, a transzzsír, és a só tartalom 100 gramm/100 ml termékben.
Leegyszerűsített, elülső oldali címkézés, hogy a fogyasztó ránézésre ki tudja választani az egészségesebb termékeket, ezért csak 4 összetevőről adjon információt: energia, telített zsír, cukor és só.
Kötelező többszörös színkódolás az elülső lapon piros, sárga és zöld színnel, melyek a fenti négy összetevő magas, közepes, és alacsony szintjét jelölje.
önmagában a Napi Beviteli Érték (INBÉ%) nem alkalmas annak gyors eldöntésére, hogy a jelenlévő összetevő szintje kis, közepes, vagy magas. Felmérések szerint a fogyasztók kedvelik és megértik a színkódolást, ugyanakkor a NBÉ% nem érthető meg könnyen.
Ha INBÉ% jelölést alkalmazása csak akkor támogatható, ha azt színkódolással társítják. A beosztás az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) állásfoglalásán alapuljon.
Minden élelmiszer címke legyen olvasható. A címke betűmérete legyen legalább 3 milliméter, és megfelelő kontraszt legyen biztosított a nyomtatás és annak háttere között.

-------------- hirdetés --------------

Kik az érdekelt felek?

Egyrészről: Szakmai és civil szervezetek szövetségei. Közös álláspontot képviselnek az Európai Szívhálózat (EHN), az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) és az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA).

Másrészről: Az élelmiszeripar, mely a lehető legkevesebb változtatást szorgalmazza.

Hol ütköznek az álláspontok?

Civil szervezetek

Kérdés

Élelmiszeripar

Kötelező	Elülső Színkódolás	Szükségtelen
Nem elegendő	INBÉ jelölés	Elégséges
8 információ Szükséges	Hátoldalt	Kevesebbet
Szükséges	3 mm betűnagyság	Kivitelezhetetlen

Miért olyan fontos ez?

Magyarország Európában a szív és érrendszeri betegségek által leginkább sújtott országok közé tartozik, ezért fontos, hogy minden lehetséges eszközzel igyekezzünk csökkenteni a betegség okozta terheket. A Nemzeti Szívalapítvány hangsúlyozza, hogy a világos és könnyen megérthető tápanyag jelölés alapvető fontosságú az étrenddel is összefüggő egészségi problémák visszaszorításában, mint a szív és érrendszeri betegségek.

Az Egészséges Szív Európai Chartájának hazai aláírói az élelmiszercímkézés reformjában a színkódolt jelzőlámpa rendszer bevezetését támogatták. >>>tovább>>>